Ez tipikusan egy olyan kérdés, melyre a konkrét választ csak az után kaphatjuk meg, hogy néhány mérést végeztünk az erősítőn belül. De ne szaladjunk ennyire előre!

Gondoljuk át! Biztos, hogy az erősítővel van a gond?

Mindenképpen nézzük át teljes rendszerünket mielőtt bármi biztosat kijelentenénk, ugyanis koránt sem biztos, hogy az erősítővel van a probléma, hanem esetleg már a hangforrásból torz jel távozik, vagy netán a rákötött hangfal(ak) ment(ek) tönkre, esetleg a komponenseket összekötő vezetékekkel van gond. Mindenképpen próbáljuk ki az erősítőt egy teljesen másik rendszerben. Ha ez megtörtént és a gond még mindig fennáll, akkor a torzítást biztosan az erősítő rendellenes működése okozza.

Ha kevés elektronikai tapasztalattal rendelkezünk az erősítők működése terén, semmiképp ne kezdjünk neki magunktól a készülék megjavításának, inkább vigyük el a megfelelő szervizbe!

Térjünk rá néhány torzítást kiváltó lehetséges okra!

Rossz minőségű vagy elöregedett forrasztás által keletkezett kontakthiba nem ritka probléma okozó. Van, hogy szemmel nem észrevehető a forrasztásban létrejött apró repedés, ilyenkor szakadásvizsgálóval lehet megállapítani, hogy vezetőképes-e a forrasztás. Ha megtaláltuk a hibás forrasztást, azt újra forrasztással célszerű orvosolni, amikor is a régi forrasztóónt eltávolítjuk, majd friss ónnal újra forrasztjuk azt. Ezt lehetőség szerint a készülékben lévő összes forrasztásra alkalmazni kell, mivel nagy valószínűséggel később azokkal is gond lesz, ha nem foglalkoznak velük időben.

Torzítás előfordulhat még a nyugalmi áram csökkenésétől is. Mi is az a nyugalmi áram? Az a néhány tíz, esetleg száz milliamperes áram, ami a végfokozat végtranzisztorain folyik keresztül akkor, amikor se terhelés, se hangforrás nincs rákötve. Ez, ha túl alacsony, mérhető és hallható torzítást okoz, mely leginkább a magasabb frekvenciákon vehető észre. Ennek a problémának a megoldására szolgál a nyugalmi áram megnövelése, amire a legtöbb gyártó lehetőséget is ad a készülék különösebb megbontásának elkerülése érdekében.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha nyugalmi áram csökkenéssel eredményképp torzítás lép fel, akkor a túlzott növekedéssel mi lesz a gond? Nos, mivel megnőtt a felvett áram mennyisége, ezért több teljesítmény disszipálódik el. Ez úgy mutatkozik ki, hogy az erősítő túlzottan melegszik már terheletlenül is. Ha drasztikusabb mértékűre nő az említett nyugalmi áram, meg is futhatnak hőre a végtranzisztorok. Ez azt jelenti, hogy nő a disszipációs teljesítmény, ami megnöveli a tranzisztor hőmérsékletét, amely pedig az átfolyó áram mennyiségét, ami megint csak a disszipációs teljesítményt és a folyamat tovább erősíti önmagát, míg végül tönkremegy a tranzisztor. Ilyenkor léphet fel olyan probléma, mint például a védelem nem engedi a hangfalakat rákapcsolni a végfokra, ezt vagy jelzi nekünk a készülék, vagy csak simán nem ad hangot. Visszatérve, a nyugalmi áram növekedésnek hangra gyakorolt hatása is van, viszont ezt lehet észre sem vesszük, vagy kisebb mértékű javulást hallhatunk, de nem jelentős, hiszen a gyártó a megfelelő értéket adta meg. Nem érdemes eltérni tőle!